A nyúl ürege

Hellinger és a módszer



Bert Hellinger



Sigmund Freud



Arthur Janov



Ruth Cohn



Fanita English



Eric Berne



Böszörményi Nagy Iván



Ruth McClendon, Leslie Kadis



Milton Erickson



Frank Farelly



Jirina Prekop



Martin Heidegger



Sophie Hellinger

Életállomások, amelyek Hellinger munkájára nagy hatást gyakoroltak.


A Hellinger munkáját meghatározó benyomások közül az első, természetesen, szülei és gyermekkora.


A második meghatározó élmény: Hellinger húsz évesen beteljesítette gyermekkori vágyát, hogy pap legyen. A II. világháború után, ahogy a katonai fogolytáborból kikerült, bevonult a Mariannhiller Missionare katolikus szerzetesrendbe». Itt hosszú folyamat indult el csöndes tanulással, elmélkedéssel és meditációval.


A következő alapvető életszakasz, a misszionáriusként» Dél-Afrikában, a zuluknál töltött 16 év volt. Hellinger az idegen környezetben tudatosította a kulturális értékek viszonylagosságát. Ezekben az években nyilvánvalóvá vált, hogy Hellinger különös képességgel rendelkezik az összefüggések rendszerének meglátására. Megfigyelte a zulu mindennapos rituálék és a szertartások elemeinek a szerkezetét és jelentőségüket.


Mély benyomást tett ebben az időszakban Hellingerre egy csoportdinamikai tréning, amelyet különböző bőrszínű és vallású emberek részvételével tartottak. Hellinger ezeknek az anglikán egyházhoz tartozó szemináriumvezetőknek köszönheti az amerikai csoportmunka ezen formáját az értékes párbeszédekkel, és a fenomenologikus (gyakorlatorientált) megközelítéssel, mely az akkori németországi gyakorlattól teljesen eltérő volt. Ekkor tapasztalta meg Hellinger először a lelki gondoskodás ezen új dimenzióját. Az egyik szemináriumvezető kérdése különösen megérintette. Ez a kérdés egy bizonyos értelemben megváltoztatta Hellinger életét. Az emberek felé nyitott alapvető irányultsága alakította az egész munkáját. És megjegyezte, hogy a jó kérdés sokat ér.


A kérdés így szólt: Mi a fontosabb számodra, az eszmék, vagy az emberek, melyiket áldozod fel a másikért?


25 év után, kilépve az egyházi rendből Hellinger Bécsben pszichoanalízis tanulásába kezdett a 60-as években. Majd első feleségével, Hertával közös magánpraxist nyitottak.


A pszichoanalízissel való kapcsolat volt a következő szakmai állomás. Mint mindenhez, amit Hellinger tett, teljes erőbedobással adta magát a bécsi pszichoanalitikus tréninghez. Olyannyira, hogy elolvasta Freud teljes munkássága irodalmát, valamint a többi lényeges szakirodalom nagy részét is.

Aztán az analitikusa felhívta a figyelmét a Janov féle ős - sikoly terápiára, amiről Hellinger azonnal még többet szeretett volna tudni. Ezért meglátogatta Dr. Arthur Janovot az Egyesült Államokban, majd képzésben is részt vett Los Angelesben és Denverben.


A bécsi pszichoanalitikus egyesület nem volt olyan lelkes Hellinger utazásával kapcsolatban, mint Hellinger maga. Ágy Hellinger ismét ott állt a kérdés előtt, hogy mi a fontosabb, a csoporthoz való hűség, vagy a valóság szeretete és a vizsgálódás. A pszichoanalízistől való elválása elkerülhetetlenné vált, bár később Hellinger különböző intézetekben még több képzésen részt vett.


Különféle más terápiás iskolák is hatást gyakoroltak Hellinger munkájára. A csoport fenomenologikus vezetését az anglikánoktól, az emberek alapvető vágyát a természet erejével való kiegyenlítődésre szintén az anglikánoktól és a zuluktól tanulta.


A Gestalt terápia alapjaival Ruth Cohn és Hilarion Gottfried Petzold szemináriumán találkozott.

Ebben az időben ismerte meg Fanita Englisht, aki bevezette Eric Berne (született: Eric Lennard Bernstein) tranzakcióanalízisébe.

Hertával együtt egységbe rendezték és felhasználták mindazt, amit tanultak.


A szkriptanalízissel való munkája vezette el annak a felismeréséhez, hogy néhány szkript akár generációkon keresztül is hatással van a családi rendszerben. Az azonosulás dinamikája is ebben az időszakban tisztult ki fokozatosan.


Nagy jelentőségű volt Hellinger számára Böszörményi-Nagy Iván A láthatatlan kötelékek című könyve (magyarul nem jelent meg). Benne a felismerésekkel a rejtett elköteleződésről valamint az adás és az elfogadás a családon belüli kiegyenlítődéséről.


Hellinger Ruth McClendon és Leslie Kadis szemináriumán tanult családterápiát. Ez volt az első találkozása a családfelállítással, Amerikában. Óriási benyomást gyakorolt ez a munka Hellingerre, de akkor még nem értette teljesen, amit csináltak. Az első benyomás alkalmával elhatározta, hogy ő is rendszerszemléletű családterápiával akar foglalkozni, és egy év múlva minden munkája erről szólt.


Jay Douglas Haley a "perverz háromszögről" írt cikkének olvasása után Hellingerben megerősödött a családi hierarchia fontosságának tudata.


Ezután következő lényeges állomás: családterápiás munka Thea Schönfelderrel Lindauban, a 80-as évek elején, ahol a családfelállítások elve és a rend világossá vált Hellinger számára.


Majd Milton Hyland Erickson hipnoterápiás módszeréből és az NLP tréningből Hellinger kiemelte a számára legfontosabb elemet, hogy a munka hangsúlya inkább a megoldáson van, mint a problémán. Szintén Ericksontól tanulta el a történetek alkalmazását a terápia során.


Megemlítendő még Frank Farelly provokatív terápiájának és az Jirina Prekop által kifejlesztett ölelő-megtartó terápiájának hatása.


Hellinger filozófiája rokon Martin Heideggerével. Heidegger is kutatta a lélekkel rezonáló igaz szavakat.

Hellinger tehát a sok ismert pszichoterápiás módszer elemeit rendezte újfajta módon. A kitörölhetetlen hatás a korai élményeké, a munkája legfontosabb összetevője, hogy az egyén lelkére, engedélyére figyel. Hellinger ragaszkodik mindig annak a felismeréséhez, ami van, ellentétben annak a feltétel nélküli elfogadásával, amit mondanak. Hellinger ebben az értelemben alapvetően empirista.

 

Hellinger munkája és kinyilatkoztatásai a kezdetektől fogva megosztóak. 2000-től Hellinger a maga módszerét, megkülönböztetve a "klasszikus családfelállítástól" "a lélek mozgásainak" nevezi. Követőiből, barátaiból többen eltávolodtak Hellingertől, és különböző, más elnevezésekkel szervezeteket hoztak létre. 2003-ban feleségül vette Sophiet (Maria Sopie Erdődy, Bert Hellinger második felesége), akivel együtt dolgozik. Annak ellenére, hogy korábban ettől Hellinger határozottan elzárkózott, önálló iskolát alapítottak (Hellinger Sciencia), és itt az "új családfelállítás módszert" oktatják.